10 milliószoros nap

Biztosan olvastatok róla, hogy május 27-e 10 milliószoros nap, de május 28-a is rendelkezik bizonyos energiákkal, amelyek elősegitik Univerzális erők támogatásával a megújulást, a változások bevezetését életünkbe, de a régi nem működő dolgoktól való megszabadulást, a gyógyulást és amásoknak való szeretet adást is. 

Minden új bevonzásának feltétele a régi dolgaink, úgyismint tárgyak, szokások,  de akár a félelmeink elengedése, kidobása. 

persze, könnyű ezt mondani, de aki elszánta magát a változtatásra, annak segit ez a két egymást követő nap a maga kozmikus energiáival. 

Ennek hatásairól itt olvashattok bővebben > 

Remélem ma mindenkinek sikerül a cselekvés és a tettek mezejére lépni és megvalósitani régebben dédelgetett kreativ és épitő gondolatait. Ezzel pedig elindulni vagy továbbhaladni az önmegvalósitás felé. 

 

Kíváncsi vagyok a véleményedre. Ide írhatod :)

"Életem része" díjat kaptam..... :-)

Ezt küldte nekem Tara:

"Gracias por formar parte de mi mundo"- annyit tesz spanyolul, hogy köszönöm, hogy megformáltad, kialakítottad ezt az arcot, úgymond a világ/élet egy részét alakítottad ki vele számomra.

Ez egy DÍJ ? Kedvesség, gesztus, figyelmesség, megbecsülés, köszönet,......tehát DÍJ. Köszönöm és nagyon jól esik. Mert akármit csinálunk is, csak akkor van értelme, ha mások hasznára válik. (Mondotta volt Benjamin Franklin, de én is pont ezt szeretném mondani:)

Nagyon jól esik, pedig én még kezdő vagyok a szakmában. Na nem a lelkizésben, abban már öreg motoros vagyok, de a blogolást még két hónapja űzöm próba-cseresznye alapon..... :-)

Ha életünk részei vagyunk a másiknak, akik adnak egymásnak, úgyismint segítséget, visszajelzést, lelki erőt, mosolyt, támogatást, jó recepteket, mindennapi apró örömöket, poénokat, jó olvasmányokat, új ötleteket, elgondolkodtató sorokat, energiát, sőt energiaszint-emelő írásokat, létünket egymásnak, feltöltést, pozitív "bármit", akkor  nagyon jók vagyunk a szeren! 

És van értelme bárminek, mindennek, ami örömet okoz, mosolyt csal az arcunkra, önbizalmat növel, sőt, csak annak van értelme!

Kinek adom tovább? Sajnos még alig ismerek valakit a blogolók közül, pedig bizonyára sokan lennének érdemesek erre.....

Én anwerosának küldöm és ajánlom olvasásra az ő inspiráló blogját.

És végül még a mai lelki tuning tőlem mindenkinek:)

“Sohasem veszíthetjük el, amiben egyszer örömünket leltük. Mindazok, akiket mélyen szeretünk, részünkké válnak.” (Helen Keller)  

“Az igazságok közül, melyekre szemedet függeszted, kettő legyen mindig kéznél:

Először, hogy a külső dolgok nem férnek hozzá a lélekhez, hanem kívül vannak rajta, mégpedig mozdulatlanul – minden izgalom tehát belső felfogásból fakad. 

Másodszor, hogy mindaz, amit látsz, hamarosan megváltozik, sőt megszűnik. Arra gondolj, hány változásnak voltál már magad is tanúja. A világ változás, az élet felfogás dolga.” (Marcus Aurélius)

Hasonló a hasonlót.....

Miért van az, ha valami bajunk van, mélyponton vagyunk, netalán valami tragédia történt velünk, ráadásul még olyasvalakivel találkozunk, aki negatív, lehúz, panaszkodik, sőt még energiát szív(na) tőlünk. Hallgatjuk a panaszáradatát valami "semmiségről", amitől ő teljesen kész van és fogalma sincs, hogy nekünk nagyságrendekkel nagyobb nehézségeink vannak.  Ez persze relatív, mint az a bizonyos hajszál esete, azaz van olyan ember, aki kis dolgoktól is pánikba esik, más meg sorsfordító tragédiák után is feláll, de nyilván az emberek más-más teherbírásúak. A baj csak az, hogy ha már úgyis össze vagyunk zuhanva, mondhatni magunk mellé estünk, akkor jó lenne inkább olyasvalakivel összefutni, aki bátorít, biztat, feltölt jó sok energiával és esetleg még segít is kijutni a gödörből.......na itt lóg bele a kezünk a bilibe és riadunk fel csodás álmunkból. 

tovább a teljes cikkhez >

Csináljuk jól, de hogyan kell "jól" csinálni?

A korábbi Csináld, csináld, jól csináld! bejegyzés folytatása: 

Szóval hogy csináljuk, hogy jó legyen a próbálkozásaink eredménye? A jó fogalma relatív, mint sok más dolog a világon, ami az egyiknek jó, az a másiknak lehet nagyon rossz. És a saját esetünkben is lehet különböző a megítélésünk  ugyanazzal a dologgal kapcsolatban, ami egyszer jó érzést okoz, máskor már nem örülünk neki. Általában nagyon relatív az életben a sok-kevés, jó-rossz, szép-csúnya, kicsi-nagy, szimpátia-ellenszenv, stb. fogalmak.

Régi emlék jutott eszembe a relatív fogalmával kapcsolatban, magyar professzorunk Vajda Aurél mondta ennek szemléltetésére:

"a sok és a kevés fogalma relatív, például egy hajszál a levesben sok, a fejen kevés."

tovább a teljes cikkhez >

Csináld, csináld, jól csináld!

Sikert akarsz elérni? És nem sikerül? Sőt, sikertelenségek sorozatát tudod éppen "felmutatni"?

A vonzás törvényének ellenreklámja vagy? Most  meg már görcsölsz, mert hiábavaló volt minden próbálkozás, semmi nem valósult meg a vizualizált vágyakból és a listádra összeírt célokból?

Van egyáltalán célod? És megvizsgáltad már jó alaposan, hogy az neked való-e? Az a TE célod? A te utad? És miért vágysz rá? Erre válaszolj? Hogy MIÉRT akarod pont azt elérni? Csak akkor  fogod elérni, ha meg tudod mondani, miért akarod és ezután persze teszel is  érte. 

Mert nem sült galamb formájában érkezik a siker, vagyis csináld, csináld!  

Csinálni kell valamit, mindegy mit, csak valamit csináljunk! El kell kezdeni, mert mindig a jelenlegi a legalkalmasabb pillanat. Soha nem lesz alkalmasabb pillanat, mint ez! Ha  mindig a "megfelelő" pillanatot várjuk, biztos lemaradunk valamiről. Elengedjük a lehetőségeket, mert tétlenek voltunk. Vagy gyávák, vagy lusták. Mindegyik halálos! Tehát csináld! Vida Ági barátnőm (remélem nem sértődik meg  érte) is erre sarkallt engem is, és másokat is, és most én is ezt tanácsolom mindenkinek. Olvassatok bele az ő blogjába is, lelki tuningot ott is lehet találni bőven :-)   Ágit itt találjátok

Aztán hogy jól csináld......hát ez egy másik kérdés?! Erről majd legközelebb.  folytatás itt :

Ha a tudatalattid eljuttat hozzád egy tervet, azonnal láss hozzá a megvalósításhoz. Tetteinkkel alakítjuk a jövőnket. Ha a Tv előtt fexel vagy a számítógépen játszol, mégis mit vársz? Ha nem fejlődsz, leépülsz. Ez törvény! 

Mind a siker, mind a kudarc jórészt szokások eredménye. A jó hír az, hogy bármire rászokhatunk és leszokhatunk, ha akarjuk és odafigyelünk magunkra. Egyes pszichológiai álláspontok szerint 21 nap alatt rögzül egy új és törlődik egy régi szokás. Szerintem ez lehet több attól függően, hogy mennyire ősrégi, jó alaposan rögzített szokásról van szó (pl. kaja, pia, cigi, nők...;-), és persze kevesebb is, ha az ember nagyon elszánt és nagyon rá akar szokni valami jóra, és persze ha van már némi gyakorlata az önszuggesztió gyakorlásában.  Tehát ha rá akarjuk szoktatni magunkat néhány új szokásra, szokássorozatra, akkor  miután elterveztük, be kell építenünk a mindennapjainkba. Ez folyamatos kontrollt igényel eleinte, gyakran odafigyelve, rákoncentrálva tudjuk beépíteni, azaz magunkévá tenni. Ezek - bár nem a megszokott cselekedeteink mozzanatai-, egy idő után  természetessé válnak és már figyelni sem kell rájuk.

És még egy jó hír: Napoleon Hill mondta (és ő már csak tudja!:) minden kudarc egy vele egyenértékű siker csíráit rejti magában.

Abraham Lincolnról olvastam, hogy 40 éves koráig szinte minden próbálkozása kudarcot vallott, a kudarcaiban csak a felesége állt mellette. De ő hitt magában és nem adta föl. A kudarc ellenszere pedig a hit. És a vágy ereje, ha hittel párosul, akkor csodákra képes.   

Ez nem egy Balkan Fanatik fan club, de a kedvencemet nem hagyhatom ki, ezt az egy dalt énekli az együttessel Janga (Jáger Kinga) 14 évesen, és nem csak ennyi pikantériája van a dalnak.  További előnye: "jobb kedv előidéző"-dúdolgatásra alkalmas. Mantrasztikus.........:-)

Láttátok milyen aranyos a mai Norman Rockwell-es Google Doodle?!

A google keresőből megtudhatta ma minden odalátogató, hogy ma van Norman Rockwell születésnapja. 

Neve talán nem cseng egyből ismerősen mindenki számára, de alkotásai egy időben annyira az amerikai mindennapok részének számítottak, hogy szinte megkerülhetetlenek voltak. A közel 4000 festmény, rajz mellett 40 könyvet is illusztrált, köztük a Huckleberry Finnt, amely talán az egyik leghíresebb műve.

Norman Percevel Rockwell 1894. február 3-án született New Yorkban, s 1978. november 8-ig élt. A huszadik századi amerikai festészet és rajzművészet egyik jeles személyisége volt

Első sikerét 16 éves korában festett karácsonyi képeslapjaival aratta. 1912-ben végezte el az akadémiát. Ezután az Amerikai Cserkész című képeslap grafikusa volt. Borítórajzai, festményei a Saturday Evening Post, majd a Look hetilapokban jelentek meg. Túl sok megfontolás nélkül az általa ismert Amerikát igyekezett bemutatni, melyet (ahogy mondta) valószínűleg mások észre sem vesznek.

 

Rockwellt hihetetlen népszerűsége ellenére kortársai nem tartották túl nagyra és a modern kritikusok sem rajonganak érte. A “tipikus” amerikai életet megörökítő idealisztikus képeit sokan negédesnek, mesterkéltnek, giccsesnek találják, bár Vladimir Nabokov szerint jóval több volt benne, mint amit kihozott magából. “Dalí valójában Norman Rockwell ikertestvére, csak elrabolták a cigányok kisbabaként” - hasonlította össze a két festőt az író.

Persze az idő mindent megszépít, úgyhogy mostanra Rockwellnek is komoly rajongótábora alakult ki, akadnak, akik nem kevés pénzt sem sajnálnak képeire. A sokáig értéktelennek tartott alkotások vonzóvá válásában azért nem csak a létrejöttük óta eltelt évtizedeknek van szerepe, hanem egy pusztító tűzesetnek is, amikor jelentős részük örökre megsemmisült.

Rockwell gyűjtői között nem akármilyen neveket találunk, Steven Spielberg és George Lucas, a két filmes szupersztár jó pár darabbal rendelkezik például. Hogy ne csak ők élvezhessék a megmaradt kevés Rockwell festményt és rajzot, ezért kölcsönadnak 50 darabot gyűjteményükből a washingtoni Smithsonian American Art múzeum számára egy jövő júliusi kiállítás részeként.

A kiállítást egy-egy videó üzenet kíséri majd Spielberg és Lucas részéről, amelyben az 1978-ban elhunyt Rockwellre emlékeznek. “Lucas, Spielberg és Rockwell megörökítik az ország, a személyes becsület és a családi értékek ideáit munkájukban. Humorral és pátosszal alakították át a mindennapos tapasztalatokat olyan történetekké, amelyek felfedik a vágyakat és értékeket, amik életben tartották az amerikaiakat jó és rossz időkben.” - mondta Virginia Mecklenburg a kiállítás kurátora.
A Telling Stories: Norman Rockwell George Lucas és Steven Spielberg gyűjteménye alapján című kiállítás 2010 júliusától 2011 januárjáig lesz megtekinthető.

Norman Percevel Rockwell 1894. február 3-án született New Yorkban, s 1978. november 8-ig élt. A huszadik századi amerikai festészet és rajzművészet egyik jeles személyisége volt

A humoros reklámrajzolás netovábbja :-)